Vannak olyan egészségügyi szolgáltatások melyek során, függetlenül attól, hogy valaki hibázott-e vagy nem, felróhatóság vizsgálata nélkül, önmagában az a tény, hogy a károsult, vagy a hozzátartozója részese volt az egészségügyi szolgáltatásnak és kára keletkezett vagy meghalt kártalanítási felelősséget jelent, ami alapján a Magyar Állam (illetve az Államot képviselő Pénzügyminisztérium) felelősségét állapítják meg, és az Állam fizet kártalanítást, amire a kártérítés szabályait kell alkalmazni, tehát annak összegszerűségére és bizonyítására mindaz igaz, amit a kártérítéssel kapcsolatban ismertettünk. Abban az esetben, ha a kártalanítás alapjául szolgáló szolgáltatás során bárki hibát vét, felróható magatartást követ el, természetesen annak a felelősségét lehet megállapítani, az Állam felelőssége csak az utolsó lehet, ha senki másnak nem lehet a felelősségét megállapítani. Az ide tartozó szolgáltatások: kötelező védőoltás, orvos-biológiai kutatás, szerv szövet kivétel, véradás, vérkészítmény kapása. Mindegyik esetben az kaphat kártalanítást, aki részese a szolgáltatásnak, ha életben marad és károsodott lesz, valamint az által eltartott hozzátartozó, míg halálesetnél csak az elhunyt által eltartott hozzátartozók kaphatnak kártalanítást, tehát a hozzátartozói kör igényérvényesítési lehetőségei szűkebbek, mint más kártérítési eljárásban. Az ilyen kártalanítási esetek közül jelenleg a legismertebbek a Hepatitis károsodások és a kötelező védőoltás miatt elszenvedett egészségkárosodások miatti eljárások.